A sors iróniája

Tudjátok milyen is ez. Vázolom a helyzetet. Évközben nyavajgok, hogy nincs időm szórakozni, vagy bulizni kicsit, viszont sokan hívnak. Most van időm, azt mondom még pénzem is (bár a hétvégére már elfogyott), de ilyenkor nincs buli. Fesztiválozni nem tudok, lenne egy-két koncert amire elmehetnék, bár nem vágyálom, viszont most senki sincs szinte itt, hogy elmenjünk egyet koccintani vagy valami.

Feljöttem Pestre, hogy itt majd csak lesz valamilyen nyári munka, de eddig semmi sincs. Rengeteg hirdetésre jelentkeztem, de mindengyik vagy átverés volt, vagy nem kaptam visszajelzést. Mehettem volna egy konzolos boltba feltöltögetni a webáruházba az árukat, de mihelyst felhívtam, közölték hogy már rég betöltötték az állást. De akkor minek hirdetik meg? Most az az egyetlen reményem, hogy Nóri elmegy bébiszitternek, és esetleg én is mehetek, de inkább neki jöjjön össze, neki nagyobb szüksége van a pénzre. Remélem a közeljövőben sikerül valamit találni.

Örülök viszont, hogy a jövő hét új cuccokban gazdag lehet. Úgy néz ki végre egy Playstation 2 boldog tulajdonosa lehetek, valamint felajánlottak cserére egy szintén 5 húros bőgőt, méghozzá egy magyar terméket

Ennyi lenne, nem túl izgalmasak a napjaim most, viszont asszony süt halat meg krumplit, rohanok zabálni…

~ Szerző: mikulas on 2009/07/12.